Athena

 Athena bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igoazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője

Athéné Zeusz és Métisz gyermeke. Métisz volt a bölcsesség istennője, a főisten első felesége. Egy jóslatban az állt, hogy a születendő gyermek hatalmasabb és okosabb lesz, mint maga Zeusz. Ezen a főisten úgy feldühödött, hogy élve lenyelte a várandós Métiszt. Métisz a férje gyomrában mellvértet és sisakot készített leányának. A főisten igen rosszul bírta felesége munkáját, és amikor a sisakot kezdte el kalapálni, Zeusz feje majdnem széthasadt a fájdalomtól. Ekkor a bölcs Héphaisztosz sietett segítségére, és kalapácsával olyan ütést mért Zeusz fejére, hogy attól Athéné kipattant onnan, teljes fegyverzetben. Zeusz fájdalmai elmúltak, és azonnal megszerette a lányát, ahogy ott állt előtte fénylő díszben. Még Héliosz is megállt a Nap szekerével, hogy megcsodálja az új istennőt. Athéné lett ezután Zeusz legkedvesebb gyermeke, olyannyira, hogy gyakran odaadta neki pajzsát, az aigiszt..

Athénét mindig karddal és lándzsával ábrázolták, sisakban és a gorgófős mellvértben. A mellvértet, az aigisz pajzsot, Zeusz készíttette Héphaisztosszal, amire Athéné tette fel a Perszeusztól kapott Medusza fejet. Szent állata a bagoly volt. Athéné oltalma és hatalma alatt álltak a városok, amelyek közül az első volt Athén, amiért Poszeidónnal kellett megküzdenie.

Történt egyszer, hogy egy attikai városért mind Athéné, mind Poszeidón rajongott. A városlakók elhatározták, hogy azé az istené lesz a város, amelyik a legjobb ajándékot adja lakóinak. A város lakói egy hosszú menetben felmentek az Akropoliszra, ahová leszállt a két istenség is. Először Poszeidón ajándéka került sorra. A tengerek istene hozzáérintette háromágú szigonyát egy sziklához, amelyből egy forrás fakadt. A lakók igen elcsodálkoztak, és megörültek az életet adó víznek, ám hamar kiderült, hogy a forrás sós vizű, mint Poszeidón birodalma, így teljesen használhatatlan. Athéné az olajfát adta a városnak, ami nemcsak ételt és olajat, hanem faanyagot is nyújtott a városnak, így Athéné lett a város ura, és róla is nevezték el Athénnek.

Athéné az igazságosság jegyében gyakran segített a mitikus hősöknek, így Odüsszeusznak is. Athéné szerette az embereket és tanította is őket. Az asszonyoknak megmutatta a szövés és a fonás technikáját, a férfiakat megtanította az építészetre, kovácsmesterségre, aranyművességre és kelmefestésre.

 A legenda szerint Athéné a fuvola feltalálója is. Az Erisz keltette viszályban az istennő is harcba szállt az aranyalmáért, és Parisznak cserébe az emberek között egyedülálló hatalmas tudást ajándékozott volna. Ám Parisz nem emellett döntött. A szépséges szűz istennő nem ismerte a szerelmet, azonban szívesen gyámolított bátorításra, segítségre szoruló hősöket. Gyakori jelzőjévé vált a Pallasz, ami fegyverforgatót jelent. Gyakran használt másik melléknevét (Pallasz ~ ) onnan kapta, hogy megölt egy ilyen nevű gigászt, s bőréből készíttette el pajzsát; ezen díszlett a félelmetes Medusza-fő is, amelyet Perszeusztól kapott a neki nyújtott segítségér. Védnöke volt továbbá a mesterségeknek és a művészeteknek, a hajózásnak, a női munkának, az olajfatermelésnek; őrizte a jogot és igazságot, győzelemre vezette az igaz ügyükért hadakozókat.

Mítoszok:

Athena és Archene

Archene nagyon jó takács volt de túl sok volt a büszkesége. Archene azzal kérkedett hogy jobb takács mint Athena, emiatt Athena feldühödött és és kihívta Archenet egy szövő versenyre.

Athené gyönyörű ruhát szőtt az Olümpöszi istenek és istennőkről míg Archene olyan ruhát szőtt amin rajta volt ahogy az isteek lerészegednek, elesnek és össze vissza vannak. Amikor Athena meglátta még jobban dühös lett Archene-ra, és meg átkozta Archene-t és átváltozott pókká, ő volt az első pók.

 ezüst, kék és fehér gyertya
 méz

mandula 

walnuts

olivva olaj 

olivia

zöld tea

ét csoki

 kávé

bor

toll

vers róla

kard
 fegyverek 

könyc 

pajzs